2013. május 12., vasárnap

Kiskunság - Találkozás a természettel

Nem Kiskunság volt a mai elsődleges cél, de amit elsőre kinéztünk Ricsi haverommal eléggé szervezetlen, előkészületlen szervezésnek tűnt, így hamar továbbindultunk. Olyan helyet kerestünk, ahol nagy madár és állatvilág van. Először Bugyiba jutottunk el és megpróbáltunk megkérdezni pár helybélit, hogy mit ajánlanak, hová érdemes elmenni ilyen céllal. Aztán utána jött a Kiskunság ötlete.
Aznapra a legtöbb időjárás-jós hely esőt jósolt, ezért egy kicsit rizikós volt elindulni, de úgy döntöttünk, ha már hétvége van, akkor kirándulás és fotózás lesz a fő téma. Először egy kicsit eltévedtünk, de egy teheneket terelgető juhászt megkérdeztünk, hogy jófelé megyünk-e. Vicces volt, mert elővette a mobiltelefonját, mivel "nem tudni magyar" és a párját hívta fel, hogy magyarázza el nekünk merre is kell továbbhaladni. Ahogy mentünk előre mindjárt láttam, hogy ez egy nem mindennapi hely és élmény lesz. Útközben felvetettem, mi lenne ha a Kiskunsági Nemzeti Parkba elmennénk, de aztán elvetettük az ötletet, mert az nagyon messze van. Így sem volt eseménytelen az utazás: az úton ürgéket láttunk átszaladni, többször vettünk észre vadnyulat és olyan madarakat láttunk, amit máshol még sosem. De a szó - illetve az írás helyett hadd beszéljenek a képek magukért! Egy biztos, ide még vissza fogok jönni. Ha jó természetképeket akarunk készíteni, messzire kell utazni a belvárostól.







































Vajdahunyad Vára

Szintén egy megunhatatlan téma : A Vajdahunyad Vára. Szinte nincs olyan év, hogy vagy feleségemmel, vagy haverommal ne látogassunk ki oda. A most következő képek most májusban, az éjszakai felvételek róla tavaly nyáron készültek. Nem is szaporítom a szót, hadd beszéljenek magukért a képek:














 




We Were Soldiers

Már régóta szerettem volna egy olyan albumot csinálni, ami egy régi laktanyában, lőtéren készült. Más fotósok oldalán láttam már ilyen összeállítást és nagyon megtetszett. Az egyik kirándulásunk során úgy hozta, hogy felfedeztem egy volt lőtért, mindjárt készítettem is róla egy fotósorozatot.

A mesés völgy

Egyszer volt, hol nem volt volt egyszer egy Mesés völgy. Amikor először megláttam reggeli fényekben nem hittem a szemekben, hogy milyen szép. Reggeli fényekben néztük meg, elég korán indultunk. Bíztunk benne, hogy őzeket is fogunk látni. Egyet észre is vettünk, amikor megközelítettük, de olyan gyors volt, hogy képtelenség volt lefotózni. Mindezek ellenére egy felejthetetlen élmény volt. El is döntöttem, hogy ősszel mindenképp vissza jövök ide. Akkor biztos még szebb. De hadd beszéljenek inkább a képek: