2018. január 21., vasárnap

Visszatért a tél

Egy hete vasárnap szép mennyiségű hó esett reggelre, ami a hét közepére elolvadt. Utána pár napig akár tavasznak nevezhető idő is volt, most vasárnapra viszont megint visszatért a tél, ismét nem panaszkodhatunk, hogy nincs hó idén. Kertes ház tulajdonos lévén reggel szükség volt a hó eltakarítására, majd úgy döntöttünk, hogy sétálunk egyet a környéken, jó dolog ám a friss hótakaróban menni, érezve ahogy ropog a lábunk alatt. Ilyenkor teljesen feltöltődik az ember, és bár teljesíthetetlen elhatározás ugyan, de naponta bizonyos mennyiséget kötelező lenne ám sétálni egészségügyi okokból :-)
Néha olyan, mintha  egy téli mesevilágba lépnénk át, úgymond előjön belőlem ilyenkor a rácsodálkozó gyermek, milyen szép is ez az évszak... És persze ne feledkezzünk meg a madárvilágról sem, ha tudjuk etessük őket, hiszen valahogy a fagyos éjszakákat túl kell élniük...

A téli táj szépsége...

Erdei pintyet vettünk észre az egyik nagyon távoli fán
Jól nézett ki hóval borítva
Figyeltem a részletekre
A hó fogságában
A télnek is van szépsége
Csak megfogott...

Hóval borított táj
Nem hagyhattam ki...
Mint egy festmény...
Nekem nagyon bejött ez a hely
Napsütés nem mindig volt...
A blog írójáról egy téli fénykép :-)
Néha mókust is látni a hóban...
Széncinege az eleséget keresve...
Fakopáncs a messzi faágon....
A hó takarásában...
Én nagyon szeretem az ilyen "varázserdőt"...
Egyszerűen mesés...
A hó súlya alatt...
Szép az ősz, de a tél is...
Üdvözlet Narnia mesebeli földjén...
Szajkó kapaszkodik....

Havas ágas-bogas...
Havas gyönyörűség...
Nem lehet vele betelni...
Téli pillanat
És a végén kisétáltunk a mesék és téli csodák világából...

2018. január 14., vasárnap

Tél a kertben...

Míg nem is olyan régen hóvirág virágzott a kertben, ma reggel arra ébredhettünk, hogy ha nem is hatalmas, de esett a hó egész éjjel, és csodaszép hótakaró borítja a tájat. Szerencsére már nem budapesti gyerek lévén nem kell messzire menni, hogy készüljön pár havas kép. És bizony ilyenkor csodaszép dolgokat látni, még szakadó hóesésben is...  Egyszerűen nem tudok betelni a látvánnyal - a fenyőfákon roskadozó hóval, ahogy ropog a lépteim alatt... A kerti tó látványa sem utolsó ilyenkor.
Ebből válogattam össze egy csokorra valót, kedves Olvasóimnak.