2018. január 28., vasárnap

Nagy kócsag és a többiek

Már alig vártam, hogy ismét tollas barátaim közelében lehessek. Most inkább szabad terepen cserkésztünk. Januárban sok meglepetés érhet minket, ilyenkor akár nagy kócsagot is fotózhatunk úgy, hogy nem kell messzire utazni érte. Persze a jeges úton vigyázva kellett menni (tapasztalat, hogy tó mellett mindig hidegebb van), de ez nem zavart egy cseppet sem, hiszen cserébe nagyon sok szépet láthattam, láttunk. 
A bejegyzésben szürke gém, nagy kócsag, csörgő réce, vízityúk, tőkés récék, tengelic, széncinege, szarka, szajkó és varjú. Bár cseppet kockára fagytunk, igazi kikapcsolódás volt ez a nap :-) És ködösen indult az idő aznap, de a végére igazi napsütésben volt részünk.

Elsőre szárnyaló nagy kócsagot vettem észre
Szarkát viszonylag gyakran látni
Vajon szajkó koma mit látott a fűben?
Gyönyörű szép madár a nagy kócsag
Tudta, hogy a szarkának van éntudata? Megismeri saját magát a tükörben
Széncinege mindig is kedves számomra
Méltóságteljesen figyeli a vizet
Szürke gém is próbálkozik halfogással
Leírhatatlanul szép
És azt is tudja, hogy türelmesnek kell lenni
Tengelicet nem mindig látok sajnos, itt is alig sikerült lefotózni
Tások mindig örülnek a pancsolásnak
Bizony, így szép az élet
Továbbra is kitartóan
És bizony, most is együtt vadásznak
Közel nem engedett magához, meglapulva, cserkelve a nádas mögül figyeltük
Csörgő récék is voltak a közelben
Először a tojót vettem észre
Varjú mintha pózolt is volna a fotóhoz
Vízityúkot nem nehéz lekövetni
Tőkés réce tojó tollászkodott
Egyik kedvenc madaram: szürke gém
Hát nem mesés?
És igen, így hatásos a vadászat!
Szürke gém és nagy kócsag
Sirály is próbálkozott
Csodaszép vízre szállás...
Szarka fentről is figyelte az eseményeket
Együtt észrevenni a "zsákmányt"...
Bizony jó egy barátság a háznál...
Láthattuk repülés közben...
Szajkó meg talált valamit a fűben...
Majd búcsút vettem a szürke gémtől is....

2018. január 21., vasárnap

Visszatért a tél

Egy hete vasárnap szép mennyiségű hó esett reggelre, ami a hét közepére elolvadt. Utána pár napig akár tavasznak nevezhető idő is volt, most vasárnapra viszont megint visszatért a tél, ismét nem panaszkodhatunk, hogy nincs hó idén. Kertes ház tulajdonos lévén reggel szükség volt a hó eltakarítására, majd úgy döntöttünk, hogy sétálunk egyet a környéken, jó dolog ám a friss hótakaróban menni, érezve ahogy ropog a lábunk alatt. Ilyenkor teljesen feltöltődik az ember, és bár teljesíthetetlen elhatározás ugyan, de naponta bizonyos mennyiséget kötelező lenne ám sétálni egészségügyi okokból :-)
Néha olyan, mintha  egy téli mesevilágba lépnénk át, úgymond előjön belőlem ilyenkor a rácsodálkozó gyermek, milyen szép is ez az évszak... És persze ne feledkezzünk meg a madárvilágról sem, ha tudjuk etessük őket, hiszen valahogy a fagyos éjszakákat túl kell élniük...

A téli táj szépsége...

Erdei pintyet vettünk észre az egyik nagyon távoli fán
Jól nézett ki hóval borítva
Figyeltem a részletekre
A hó fogságában
A télnek is van szépsége
Csak megfogott...

Hóval borított táj
Nem hagyhattam ki...
Mint egy festmény...
Nekem nagyon bejött ez a hely
Napsütés nem mindig volt...
A blog írójáról egy téli fénykép :-)
Néha mókust is látni a hóban...
Széncinege az eleséget keresve...
Fakopáncs a messzi faágon....
A hó takarásában...
Én nagyon szeretem az ilyen "varázserdőt"...
Egyszerűen mesés...
A hó súlya alatt...
Szép az ősz, de a tél is...
Üdvözlet Narnia mesebeli földjén...
Szajkó kapaszkodik....

Havas ágas-bogas...
Havas gyönyörűség...
Nem lehet vele betelni...
Téli pillanat
És a végén kisétáltunk a mesék és téli csodák világából...